20. Rész

Sziasztok!

Ne haragudjatok,hogy ennyit csúsztattam a dolgot, de a blog jutott most kb utolsó helyre sajnos. Nem fog sűrűn ilyen elő fordulni meg ilyesmi, csak nem volt tartalékba se elég részem és így nem akartam addig felrakni, amíg nem tudok sűrűbben írni. Vésztartaléknak még mindig itt van a másik sztori, de a többség most a Dirty Germanyre kíváncsi így azt meghagytam tényleges vésztartaléknak. 

Hajnali 6 volt mikor arra keltem fel,hogy megálltunk. Minden végtagom fájt a kényelmetlen póztól és nem tudtam egy órásit nyújtózkodni sem. De amint megláttam a mellettem békésen alvó Tomot, minden problémám elszállt. Annyira édes volt és nyugodt. Ez volt a legklasszabb az egészben,hogy őt láttam mikor reggel kinyitottam a szemem. Apró csókot nyomtam ajkaira mire morgott egyet. Elmosolyodtam és még egyet adtam nyakára majd mellkasára végül hozzábújtam. Elmosolyodott és szorosan húzott magához

 

 -    nem bírsz magaddal ? - szólalt meg rekedt hangon

-    felkeltem mert megállt a busz és nem tudtam ellenállni – vigyorogva néztem fel álmos szemeibe
-    megtudlak érteni.. - ásított – smink nélkül és kócosan jobban imádlak – csókolt meg végre
-    hmm..ha nem egy buszban lennénk még 3 emberrel akkor megkérnélek,hogy bizonyíts ..
-    engem nem zavar... - maga alá gyűrt majd kitámasztva felsőtestét hajolt le hozzám egy újabb szenvedélyes csókért
-    ne csináld – súgtam ajkaiba , válaszul becsúsztatta kezeit a felsőm alá és finoman simogatni kezdett
visszafojtva sóhajaimat ,vonaglottam gyakorlott keze alatt. De tudtam,hogy bármennyire is akarom és bármennyire is vonzó ,hogy titokban egy szűk kis helyen legyek az övé, nem akartam ennyire elrugaszkodni a valóságtól,hogy bizony nem lenne helyénvaló.
-    gyere,nézzük meg hol vagyunk – csúsztam ki alóla és felkaptam egy melegítőfelsőt
-    Lara... - mászott ki utánam és halkan magára rángatta a nadrágját és a pulcsiját – ez szemétség... - morcosan nézett rám
-    csss.. - intettem le és óvatosan benyomta az ajtó melletti kis gombot,hogy kinyíljon. Mivel kb 4-5 órája indultunk még csak el ezért várható volt,hogy a sofőrökön kívül mindenki alszik. Furcsa is volt Tomtól,hogy lustálkodás helyett inkább kijött velem. Egy benzinkúton álltunk meg és még csak Spanyolországban jártunk. Bár Dunja említett valamit,hogy repülővel megyünk majd tovább mert sose érnénk vissza, a stábos buszok pedig haladnak normális tempóban tovább. A nap még csak akkor kezdett feljönni és egy középkorú házaspáron kívül senki nem tartózkodott a shop részben
-    iszunk egy kávét ? - néztem Tomra aki akkor ért mellém majd miután összekulcsolta ujjainkat, bólintott
Végül a kávé mellé kértünk még egy browniet is. Leültünk egy 2 személyes kis magasított lábú asztalhoz és csendben reggeliztünk

-    olyan..normális most így minden.. nem ? - nézett rám miközben fáradtan itta kávéját
-    mármint?
-    Hát,hogy egy benzinkúton kajálunk hajnalok hajnalán. Mintha egy normális, fiatal pár lennénk akik kocsival bevettek egy országot – vigyorodott el 

-    hiányzik ..? úgy értem az,hogy hétköznapi legyél
-    hát néha jah de azért nem panaszkodom, elvagyok én világsztárként – nevetett fel rekedten – csak most pont az árnyoldalát látod,hogy Riával mivan …
-    ne görcsölj ezen, megoldjuk – simogattam meg kezét
-    tuti,hogy türelmes leszel és kivárod ? - nézett mélyen szemeibe
-    Tom , ne aggódj ennyit. Nem akarom,hogy mindenen stresszelj. Én itt vagyok és támogatlak. Azt akarom,hogy hozzám gyere persze Billék után... ha valami problémád van vagy ilyesmi. Nem az a nő akarok lenni az életedben akinek a reakciójától már előre tartasz. Fontos vagy nekem és..szeretnék segíteni neked, mindenben – fújtam ki a levegőt

Tom csak nézett rám majd megkönnyebbülten mosolyodott el
-    nagyon nagyon imádlak ám – csókolt meg én pedig boldogan bújtam hozzá. Miután kajáltunk és vettünk 1-2 csokit,újságot a shopba kimentünk a parkolórészbe ,hogy Tom elszívja a reggeli cigijét
-    nem kérsz ? - nyújtotta felém a dobozt
-    nem , nem kívánom – húztam el a számat és fázósan összehúztam magam. Miután meggyújtotta , magához húzott és ügyelve arra,hogy elkerülje az arcomat a füst, kifújta.
-    Ria mit szólt,hogy átjöttél ? -bújtam közelebb hozzá
-    nem tudom – rántotta meg a vállát – ő befeküdt egyből aludni én meg Georggal még kint dumáltam a konyhában aztán meguntam,hogy ilyen szar szituban vagyunk meg tudtam,hogy téged bánt a helyzet szóval megkértem a sofőrt,hogy a következő lehetőségnél álljunk meg. Mivel a mi buszunk megy elől ezért, ha az lefordul akkor az összes többi követi. Tudtam,hogy melyikben vagy te szóval átmentem és ennyi
-    és mennyivel jobb volt így – simítottam végig karján
-    na gyere,nehogy megfázzál...pihenünk még egy kicsit – megpaskolta a fenekemet, kinyitotta a buszt, gyorsan ledobta magáról a cuccaim és újra egy szál boxerben feküdt mellettem, a hátamat simogatva ,hogy újra álomba szenderüljek, a karjaiban.